Kockázatértékelés

Az Mtv.-ben foglaltak szerint (IV. fejezet 54. §) a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató:

  • azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket);
  • azonosítja a veszélyeztetettek körét;
  • felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Indokolt esetnek kell tekinteni

  1. a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
  2. b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
  3. c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
  4. d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

  1. a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
  2. b) a veszélyek azonosítása;
  3. c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
  4. d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
  5. e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
  6. f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
  7. g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
  8. h) az előző kockázatértékelés