A munkavédelmi bírság mértékét a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. pontja az alábbiakban idézettek szerint szabályozza:

(…)

4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.

5. § A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb a munkavédelmi bírság az Mvt.-ben meghatározott legkisebb vagy több az Mvt.-ben meghatározott legnagyobb összegénél.

6. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során

  1. a) 2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére;
  2. b) 5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;
  3. c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(2) Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan

  1. a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára;
  2. b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére;
  3. c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;
  4. d) egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(3) Ha munkáltató mulasztása miatt

  1. a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére;
  2. b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5-szörösére;
  3. c) súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 3-szorosára;
  4. d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.

(4) Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg.

(5) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

7. § (1) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha

  1. a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
  2. b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
  3. c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására,
  4. d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
  5. e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,
  6. f) a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;
  7. g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,
  8. h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy
  9. i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

(2) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha

  1. a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;
  2. b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy
  3. c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

(…)

Munkavédelmi audit javasolt abban az esetben, ha az érintett cég vagy magánszemély nincs teljes mértékig meggyőződve a rá vonatkozó munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásáról. Az audit ebben az esetben is egy megfelelőségi vizsgálatot jelent, mellyel a jogszabályoknak való utánajárást, azok értelmezését és az azokban rögzítetteknek megfelelő intézkedések előkészítését munkavédelmi szakember bevonásával lehet megtenni. Az audit során az esetleges hiányosságok feltárhatóak és ezt követően megszüntethetőek, a szabályok betartása ellenőrizhető. Ennek során az esetleges nagymértékben csökkenthető annak az esélye, hogy az adott céget nem kívánt bírságok megfizetésére kötelezik az illetékes hatóságok. A munkavédelmi átvilágítás során komplex megoldásokat javaslok a cég munkavédelmi megfelelőségére.

Egyre több felelősen gondolkodó munkáltató képez ki a munkavállalói között elsősegélynyújtó munkatársat. Egy munkabaleset, munkahelyi rosszullét esetén nagymértékben segíti a sérült ellátását, a szakemberek helyszínre érkezéséig.

Elsősegélynyújtási alapfeladatok:

Elsősegély oktatás során a kiválasztott munkatárs megtanulhatja illetve elsajátíthatja:

Az Mtv. rendelkezései szerint (55. §) a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

A munkavédelmi oktatás megléte nélkül a munkavállaló nem foglalkoztatható.

Balesetek sajnos annak ellenére is előfordulhatnak, hogy a munkaadó a munkavédelmi jogszabályokat betartva, mindent megtesz munkavállalói és környezetük épségéért.

A munkaadó kötelezettségei: a munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést, ideértve a fokozott expozíciós eseteket is be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.

A hazánkban jelenleg hatályban lévő szabályzók alapján a munkabalesetek és üzemi balestek, úti balesetek, és a foglalkozási megbetegedések kivizsgálása a munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. A fent említettek kivizsgálásra és annak dokumentálására minden gazdálkodó szervezet és intézmény egyaránt kötelezett.

A tények rögzítését a munkabaleset helyszínén, a sérült és a tanúk meghallgatását, a munkabaleseti jegyzőkönyvek elkészítését a munkavédelmi követelményeknek megfelelő formában kell elvégezni.

Egy esetleges munkabaleset kivizsgálása után javaslatokkal, szervezési és műszaki intézkedésekkel segítem az Ön, illetve cége munkáját a jövőbeni hasonló munkabalesetek elkerülésének érdekében.

Számos esetben indokolt lehet munkavédelmi feladatok ellátására, folyamatos megbízással munkavédelmi szakembert foglalkoztatni. A megbízás keretében (havi vagy negyedéves megbízás) az alábbi szolgáltatások nyújtását komplex csomagban vállalom:

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Munkaeszközt üzembe helyezni, használni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, továbbá mint termék rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal vagy megfelelőségi tanúsítvány.

Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

A villamos berendezés érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálata (hétköznapi nevén érintésvédelmi mérés), melyet új villamos berendezés és/vagy új érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.

A munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételével tartozik gondoskodni a munkavállalók előzetes, időszakos, valamint soron kívüli, munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasságának vizsgálatáról, valamint-ha szükséges- a záró vizsgálatról. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás vagy szolgáltató igénybevétele minden esetben kötelező.

A munkavállalókat a veszélyek és ártalmak ellen elsősorban veszélytelen technológiával, ha nem lehetséges, akkor kollektív védőeszközzel kell meg védeni. A törvényben foglaltak szerint az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg.

E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Egyéni védőeszköz: minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata a fenti cél elérése.

Abban az esetben, ha elő van írva: Egyéni védőeszköz hiányában munkavégzést azonnal be kell szüntetni!

Egyéni védőeszközök tekintetében vállalom:

Az Mtv.-ben foglaltak szerint (IV. fejezet 54. §) a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató:

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Indokolt esetnek kell tekinteni

  1. a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
  2. b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
  3. c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
  4. d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

  1. a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
  2. b) a veszélyek azonosítása;
  3. c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
  4. d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
  5. e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
  6. f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
  7. g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
  8. h) az előző kockázatértékelés