Alapfogalmak

Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődéssel járó (exoterm) reakciója, melyet füst- és/vagy lángképződés kísér.

Az égés feltételei:

• éghető anyag,
• égéshez szükséges oxigén,
• égéshez szükséges hőmérséklet,
• három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte.

Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.

A tűz elleni védekezés fő feladata:

• a tűzesetek megelőzése (megelőző tűzvédelem),
• a tűzoltási feladatok ellátása (mentő tűzvédelem),
• a tűzvizsgálat (felderítő tűzvédelem),

valamint ezek feltételeinek biztosítása.

Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.

Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.

Tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul.

Ha az égés feltételei közül akár csak az egyik feltételt is megszüntetjük valamilyen módon, akkor az égés megszűnik, illetve nem tud létrejönni.

Oltóhatások:

• Hűtőhatás, mely  a  tűz  fészkében és annak  környezetében a hőmérsékletet csökkenti.
• Fojtóhatás, melynél az égő anyagot nem éghető gáz-, gőz- vagy ködfelhőbe, esetleg szilárd vagy habréteg takaróba "burkolják" és így megakadályozzák, hogy levegő jusson az égési térbe.           
• Kémiai  oltóhatás, amely a lángban lévő aktív gyökök és szabad atomok láncreakció mechanizmusát megszakítja.